NATÁROLÁS MÓDSZEREI
A gabonát háromféleképpen lehet tárolni:
- Szabad tárolás a padlózaton
- Tárolás betonsilókban
- Tárolás fémsilókban
Ezek a tárolási módszerek funkcióikban különböznek egymástól, és mindegyik tárolási módnak megvannak a maga előnyei és hátrányai.
A padlón történő tárolás előnyei a folyamatos tárolási körülmények, a vetőmagok minimális mechanikai sérülése és a különböző nyersanyagtételek külön tárolásának lehetősége. E tárolási módszer hátránya a gépi tisztítás hiánya, mivel a nyersanyagokat lazán tárolják, nagy területet foglalnak el, és nehéz megfelelő automatizálást elérni. Mindazonáltal ez a módszer alkalmas hosszú távú tárolásra, különösen a kukorica és az olajtermelésre szánt vetőmagok és termények esetében.
A betonsilók megbízható megoldást jelentenek mind az ideiglenes, mind a hosszú távú gabonatárolásra. Magas szintű hőszigeteléssel rendelkeznek, ezért a tárolt anyag minőségét nem befolyásolják az időjárási körülmények. Másrészt a tárolt anyagban a falhoz és a siló aljához való súrlódás miatt megnő a zúzott szemcsék aránya. A betonsilók hátránya a bonyolult karbantartásukban rejlik.
A fémsilók a legkorszerűbb tárolókapacitások, amelyek többféle típusban és méretben állnak rendelkezésre. Az anyagok fémsilókban történő tárolása lehetővé teszi a szellőztetési folyamatok elvégzését, a tárolás minőségének ellenőrzését, valamint a raktár különböző mechanizmusokkal való felszerelését, amelyek kompatibilisek az ilyen típusú tárolóhelyekkel. A fémsilók kapacitási lehetőségei rugalmasak, és a tárolandó anyagmennyiségnek megfelelően lehet kiválasztani a megfelelő silóméretet. Az előző két tárolási módszerhez hasonlóan itt is vannak hátrányok. Az elsődleges hátrány a fémsilók alacsony hőszigetelési szintje - emiatt a fémsilók nem védik a tárolt anyagot az alacsony és magas hőmérséklettől. Ennek következtében a belső falakon kondenzáció képződik. A fentiek alapján a fémsilók inkább akkumulátorként vagy átmeneti tárolóként alkalmasak.
A nedvességtől függő gabonatárolási technológiák
A granulált keveréktakarmányok gyártásában részt vevők számára mindenekelőtt fontos a nyersanyag nedvességtartalmának meghatározása. Ez alapján választják ki a konkrét gabonatárolási technológiát. A száraz gabonát lehet lazán, silóban vagy konzerválva tárolni. A frissesség megőrzése érdekében olyan módszereket alkalmaznak, mint a levegőztetés, szellőztetés, sterilizálás, hűtés és kezelés. Ilyen körülmények között élelmiszer-, műszaki, vetőmag- és takarmánygabonák tárolhatók.
A nedves gabona olyan tömeg, amelynek nedvességtartalma 2-3 %-kal meghaladja a szabványos nedvességtartalmat. Silókba töltik vagy lezárják, hűtési és tartósítási módszereket alkalmaznak. Ezek a módszerek a vetőmagok kivételével bármilyen célú termények tárolására alkalmasak. A nyers gabona nedvességtartalma több mint 3 %-kal meghaladja a normál szintet. Az ilyen nyersanyagokat kizárólag lezárásnak - természetes vagy kémiai tartósításnak - vetik alá. A nyers gabonaféléket az állatállomány közvetlen etetésére szánják.
Gabonaveszteség a tárolás során
Nemcsak a gabona minősége változik az idő múlásával, hanem a súlya és a térfogata is. Ennek oka a nedvesség elpárolgása és a „maglégzés” - az életfolyamatokat beindító légcsere. A szárítás és a feldolgozás szintén befolyásolhatja a gabona súlyát. A tárolás során a gabona súlyveszteségének mértéke terményenként eltérő, a legnagyobb súlyveszteséget a kukorica szenvedi el - tonnánként körülbelül 120 kg-ot egy hat hónapos időszak alatt, míg a búza ugyanezen időszak alatt tonnánként körülbelül 70 kg-ot veszít.
A minőség fenntartásának módszerei
A minőségmegőrzési módszerek azok az eljárások, amelyekkel a gabona súlyát befolyásoló természetes folyamatok szabályozhatók. A választott módszer a gabona tényleges állapotától és a végtermék céljától függ.
A minőségi karbantartási módszerek közé tartoznak:
- Levegőztetés
- Szellőztetés
- Hűtés
-
Kémiai fertőtlenítés
A levegőztetést a gabona padlón történő tárolásánál alkalmazzák. Ez a gabonatároló passzív szellőztetését vagy a légáramlatok aktív vezetését jelenti. A fenti eljárások célja a levegő megtisztítása a tömeg által kibocsátott gázoktól és egyéb bomlástermékektől (CO, etilén, vízgőz). Ez a folyamat különösen akkor szükséges, ha a tároló nem rendelkezik szellőzőrendszerrel.
A szellőztetés a légáramlatok átvezetését jelenti a gabona teljes térfogatán. A szellőztetés célja a gabona hűtése és szárítása, és a szárításhoz csak akkor alkalmaznak szellőztetést, ha a gabona tényleges nedvességtartalma meghaladja a szabványos nedvességtartalmat.
A hűtés aktív szellőztetés száraz, hűvös levegővel. A hűtés célja a gabona biológiai ellenálló képességének növelése, a tárolási idő meghosszabbítása, valamint a kártevők és a nemkívánatos mikroorganizmusok eltávolítása. A hűtés úgy történik, hogy hűtött levegőt vezetnek át a nyersanyagon, vagy úgy, hogy a nyersanyagot a gabonaszárító hűtőaknáján vezetik át.
A kémiai fertőtlenítést olyan aktív vegyi anyagokkal végzik, amelyek elpusztítják vagy elnyomják a kártevők tevékenységét. Ezt a meglehetősen radikális módszert elsősorban a vetőmagok vetés előtti kezelésére használják.
Összefoglalva, a gabonát bármilyen állapotban lehet tárolni - a szárítottól a nyersig. A tartósítás kémiai és természetes tartósítószerekkel történik. A természetes tartósítószerek közé tartoznak a nedves anyagban a lezárás során képződő anyagok - etanol, szén-dioxid, savak és illóolajok. A kémiai tartósítószerek közé tartoznak az ásványi és szerves savak, inert gázok.
A termés jellemzőinek és a szemek állapotának figyelembevételével, valamint a termés ellenálló képességét növelő megfelelő módszerek alkalmazásával a kiváló minőségű nyersanyag több évig is megőrizhető.
